-Selena-
Másnap reggel arra keltem, hogy valaki megigazítja rajtam a takarót és simogatja a fejem. Kinyitottam a szemem és ott ült mellettem Ross. Ahogy meglátta, hogy felkeltem odahajolt eltűrte a hajam, és megcsókolt.
-Jóreggelt, szépség!-mondta a csók után.
-Szia kicsim!-mosolyogtam rá. Hát te?
-Azért jöttem, mert azt akartam amikor kinyitod a szemed, láss valami szépet is!-nevetett.
Odatoltam a fejét még egy csókra és beletúrtam a hajába.
-Nem bánnám, ha betévednél egy fodrászhoz!-nevettem.
-Miért, nem tetszik?-mondta, beletúrt a hajába és felborzolta azt.
Mostmár úgy nézett ki, a haja mint egy szénakazal. Bááár, ha jobban megnézzük még a szénakazal is rendezettebben áll.
-De, a legjobb!-nevettem fel jobban az előbbinél.
-Akkor megnyugodtam!-mosolygott és bebújt mellém.
-Hé kimondta, hogy idejöhetsz.-mondtam majd átöleltem.
-Én!
-És, te ki vagy?
-Ross Shor Lynch!-mondta egy dicsekvő mosollyal.
-Van ám egód rendesen szívem!
-Még valami?
-Nem, nincs több!-mondtam és nyomtam egy puszit az arcára.
Ross megfogta a fenekem.
-Na, látom lett egy új szokásod!-mondtam és a kezét a hàtamra tettem.
-Naaaa!-nézett rám kiskutyi szemekkel.
-Jó, tudod mit?! Akkor én is fogdosódok!-mondtam majd benyúltam a pólója alá, és megsímogattam a melkhasát.
Ross pedig újra lejjebb tette a kezét. Én erre megcsikiztem és persze erre ő megugrott. Én jól kinevettem magam rajta, aztán a karomat a nyakába fonva, beültem az ölébe. Ross becsukta a szemét, közelebb húzott és készült a csókra. Én csak a tenyerem nyomta oda, amire Ross kinyitotta a szemét és mérgesen nézett rám. Csak nevettem rajta, de ő felemelt, a hátamra fektetett, fölém mászott és megcsókolt.
-Olyan kis durci tudsz lenni!-mosolyogtam rá.
Mosolygott ő is majd mondta:
-Egyébként azért jöttem, mert anyunak ma van a születésnapja és szeretném, ha segítenél nekünk díszíteni.-ült fel Ross, és úgy folytatta. Ja és azt szeretném, ha átjönnének a szüleid és a tesóid is!
-Az jó ötlet legalább megismerkednek! Ééés, az általunk teremtett új párocska is "összemelegedhet".-mosolyogtam és nyújtottam a kezem, hogy Ross felhúzzon.
-Jaja!-kacsintott Ross és felhúzott.
-Na, akkor én elkészülök!-pattantam fel és kinyitottam a szekrényem. Amikor már megtaláltam, hogy mit veszek fel Ross még mindig bent volt.
-Mire vársz?-néztem rá.
-Rád!-mondta sunyi mosollyal.
-Kifele!-forgattam a szemem és mutattam az ajtó felé.
-Hát egy próbát megért!-mosolygott majd kiment.
-Ross-
Miután Selena kiküldött (sajnos) lementem a konyhába, hogy megbeszéljem a szüleivel a
mai napot. Ők ott üldtek az asztalnál és reggeliztek.
-Szia Rossy!-köszönt Yasmine, ugyanis vele még nem találkoztam.
-Szia!-mondtam majd adtam egy puszit az arcára és leültem mellé.(most már egész jóban vagyok a családdal kivéve Peterrel)
-Sel még alszik?-kérdezte Loisie és nyomott a kezembe egy épp most kent piritóst.
-Köszö...-mondtam volna tovább, de Peter félbeszakított.
-Loisie, azt nem nekem kented?!
-Jól van már! Te is tudsz magadnak készíteni!
-És Ross nem tud?
-Ne is figyelj csak oda! Hol is tartottunk?-kérdezte Loisie.
-Ott, hogy köszönöm, és nem Selena már nem alszik.-mosolyogtam.
-Akkor hol van?
-Öltözik.-haraptam egyet a kenyérből majd folytattam. Ja tényleg! Ma van anyukám születésnapja és megszeretném önöket hívni!
-Először is nem kell magáznod és másodszorra pedig, igen szívesen elmegyünk!-mondta Loi.
-Dehogynem kell magázódnia! Még a végén tulságosan is, elszemtelenedik!-nézett rám és Loisira Peter.
Mi Nickel persze csak mosolyogva néztünk egymásra.
-Na látod! Most is kinevet!
-Akkor majd délután négyre várlak titeket és magát Peter!-felálltam és elindultam a lépcső felé, de már Selena jött le.
-Jóreggelt!-lépett be a konyhába velem az oldalán.
Nem volt két egymás melletti hely ezért Selly leült Yasmine mellé, én pedig pehkemre Peter mellé. Szerencsére Selena nem evett olyan sokáig ezért hamar eltudtam szabadulni.
-Na én megyek, mert még segítek bevásárolni és díszíteni.-állt fel Sel.Sziasztok!
-Sziasztok!-álltam fel én is és kimentünk az ajtón.
Beültünk a kocsimba és elindultunk.
-Egyébként honnan tudtad, hogy még menni kell bevásárolni?
-Kérlek! Ismerlek titeket, tudom, hogy mindent mindig az utolsó percre hagytok!
-Ebbe rendesen beletaláltàl!-néztem rá, aztán vissza az útra.
-Szeretlek!-bújt közel és megölelt.
-Én is!-hajtottam a fejem az övére.Tudod mi a legjobb az életemben?
-Na mi?
-Hogy, te vagy nekem!
-Na jóó, befejezheted, mert a végén még elolvadok!-mondta Sel és adott egy puszit.
Én csak mosolyogtam rá, és éreztem, hogy az arcom bevörösödik.
-Selena-
-Na, mi van veled? Már rég láttalak elpirulni!-mosolyogtam rá.
-Nem tudom.
-Olyan vagy mint egy 10 éves kisfiú!-mosolyogtam és adtam még egy puszit neki.
Hamar meg is érkeztünk. Amikor leállította a kocsit és rám nézett ilyen...eléggé perverz fejjel. Kicsatolta a biztonságiövét, és rámmászott.
-Hány éves vagyok?
-10!-nevettem.
Ő megfogta az arcom és megcsókolt, de nagyon nem gyengén.
-Na és most hàny éves vagyok?
- Ha megint azt mondom, hogy 10 akkor mi jön?
-Ne akard tudni!-és megint jött az a bizonyos perverz mosoly amitől most már kezdett egy kicsit megijeszteni!
-Oké, oké 18 vagy!-mondtam és kimásztam alóla.
Ő csak mosolygott.
-Hmm, tudsz te aztán NAGYON furcsa lenni!-kiemeltem a nagyon szót és kiszálltam.
Kiszállt ő is, majd engem gyengén odanyomott a kocsi oldalához.
-És tetszik?
-Olyan barom vagyok, hogy nincs olyan ami ne tetszene benned!
-Akkor nem bánnád, ha most megajándékoználak egy csókkal?
Tuti, hogy ebbe a csókba is lesz perverzió, de miért is ne? Bólogattam majd lesmárolt.
-Nagyon engedékeny vagy!
-Neked nem lehet ellenálni!
-Hát akkor már meg van a gyengepontod!-mondta Ross és megcsókolt miközben új szokása szerint tapizta a fenekem.
Komolyan én egy nagy barom vagyok! Nem, hogy elterelném a gyenge pontos témát, ráadásul még engedem, hogy megcsókoljon és fogdosson. Na jó, úgytűnik mégis ez a gyengém!
-Na Rossy neked meg az a gyengéd, hogy nélkülem egy senki vagy!-mondtam gúnyosan és kinyújtottam a nyelvem.
De úgytűnik nagyon megkéne gondolnom a cselekedeteimet, mert Rossnak is volt erre egy megoldandója. Riker kijött és mondta:
-Kérlek ezt ne nyílvànosan!-nevetett.
Ross végre befejezte és bementünk.
-Köszi Rik! Megmentettél!-mondtam és adtam neki egy puszit.
-Sziasztok!-köszöntem a többieknek is egy puszival és öleléssel.
-Na akkor ne kímèljetek a feladatokkal!-mondta Ross.
-Èn és Rydel megírjuk a meghívókat, Rocky, Ratliff és Ry elmennek a tortáért és te és Sel elmentek megveszitek a díszeket!-mondta Riker.
-Na, ne! Komolyan ezzel az állattal kell megint kocsiba szállnom?!
Ross meg miért is ne, megint jött a perveziójával.
-Nyugi óvatos leszek!-kacsintott rám.
-Ez komoly???-néztem Rikerre.
-Sajnos néha rájön...ez!-mutatott Rydel Rossra.
-De most, hogy veled vagyok, szerintem nem csak néha fog rámjönni!-karolta át Ross a derekam és közelhúzott.
-Segítség!-suttogtam a többiekre nézve.
Ők csak bólogattak, hogy nem.
-Na akkor mehetünk baby?-húzott csókhatárra Ross.
Én nem mondtam semmit csak mutogattam a bólogatókra, hogy most megöllek titeket. Ross megfogta a kezem és kimentünk a kocsihoz és beültünk.
-Te egy akkora állat vagy!-mosolyogtam rá.
-És, baj vagy tetszik?
-Erre inkább nem mondok semmit!
-Szóval tetszik.-mosolygott Ross és elindította a kocsit.
Az úton inkább nem szóltam semmit, mert féltem a választól!
Mikor megérkeztünk rámnézett és mondta:
-Bocsi csak...-mondta Ross.
-Már 18 vagy és...-mondtam.
-Igen.
Nem tudom, hogy, de szavakból megértettük egymást. Erre a válaszra most én is teljesen kipirultam. Dehát...ez van. Valahogy ezt a dolgot megpróbáljuk eltolni.
-Remélhetőleg!-kimondtam hangosan.
-Mi remélhetőleg?-nézett rám értetlenül.
-Bocs hangosan gondolkoztam.
-Hogy remélhetőleg ez a dolog még eltolódik?
-Komolyan, hogy csinálod ezt?!?!
Ross mosolygott majd kiszállt. Na, jó megtörtént életem legcikibb pillanata!!! Valahogy nem is volt kedvem most kiszállni és szembenézni vele. Erre Ross kinyitotta az ajtót.
-Nem jössz?
-Kell erre válaszolnom?
Ross leült mellèm.
-Tényleg bocsi jó?
Én csak nyeltem egy nagyot és megöleltem.
-Felejtsük el, amíg csak jó neked! Oké?
-Oké!-mosolyogtam rá és kiszálltunk.
A boltban megkerestük a listára írt dolgokat és mentünk fizetni. A kasszánál a nő nagy szerencsékre megismerte Rosst és aláírást kért tőle a lányànak.
-Rydel-
Épp a meghívokat írtuk Rikkel amikor megcsörrent a telefonom.
-A világon a legszebb hercegnővel beszélek?-szólt bele Rocky "ártatlan kis hangon".
-Mitörtént?-kérdeztem mérges és unott hangon.
-Hááát...
-Mondd màr!-a hangom mostmár hangosabbra és mérgesebbre váltott.
-Hát a tortának...annyi.
-Mitcsináltatok vele?
-Amikor hoztam ki Rylanddel...elejtettük.
-Hogy lehettek ennyire bénák? Most, hogy lesz tortánk?
-Majd én sütök!-szólt bele a telefonba Ratliff.
-Te inkább maradj csöndbe!
-Akkor most mit tegyünk? Nincs idő még egy tortát rendelni!
-Majd én megoldom!-mondtam és letettem a telefont.
Amikor Rik épp kérdezni akart, Selena és Ross beléptek. Nekem eszembe jutott egy jó ötet ezért odasiettem Selhez.
-Jujj, de jó, hogy itt vagytok!-öleltem át őket, majd Selenát arrébb húztam. Kéne a segítséged!
-Hallgatlak, Dellym!-mosolygott rám.
-Tortát kéne sütnünk, ugyanis a tökkelütött fiúk elszúrták!
-Hát akkor lássunk is neki!
-Várj egy percet!-mondtam és odamentem "még eddig nem szúrt el semmit" testvéreimhez.Ross és Riker Lynch!-szóltam nekik, majd ők valószínű hallották a hangomon az idegességet ezért beálltak úgy mint a katonák.
-Hallgatunk Rydel parancsnok!-nevetett Ross és szalutált.
-Rossykám, nincs nagyon időnk szóval ne baromkodj, ha megkérhetném.-erre Ross persze komolyra váltotta a hangját:
-Mi a baj?
-Az ügyes testvéreitek elejtették a tortát, ezért én itt maradok Sellel tortát sütni, és ti mentek kiosztani a meghívót!
A fiúk bólintottak és elvitték a meghívókat.
-Selena-
-Na akkor lássunk neki!-mosolyogtam és összedörzsöltem a tenyerem.
Bementünk a konyhána Dellyvel és elővettük a hozzávalókat.
-Milyen sütit is készítünk?-néztem ki a hűtőből Rydelre.
-Csokisat!-mosolygott.
Kivettem a vajat és a tojásokat. Rydel meg épp akkor tette ki, az asztalra a lisztet, cukrot és a kakaóport.
-Légyszi kivennéd az alsószekrényből az olajat?-kérdezte Delly.
-Persze!-mondtam és elindultam a szekrény felé, hogy kivegyem a kért hozzávalót.
Amikor már előszedtünk minden hozzávalót elkezdtük csinálni a tortát.
-Ömm Selly megnéznéd, hogy van-e tejszínhab a hűtőben?
-Aha!-kinyitottam a hűtőt, de nem találtam.Nincs Rydel!
-Semmi baj akkor hívd fel légyszi Rosst, hogy hozzanak!-nézett rá Delly amikor becsuktam a hűtőt.
Én bementem a nappaliba, hogy kivegyem a táskámból a telefonom. Felhívtam Rosst.
-Szia szivi!
-Szia! Mondd!
-Betudnátok ugrani a boltba tejszínhabért?
-Persze, úgy is itt vagyunk! És mennyi kéne?
-Rydel mennyi tejszínhab kell?
-3-4! Ha tudnád a Lynch család mennyit megtud enni!-nevetett Rydel.
-Úgy 3-4 db!
-Okés meg lesz! Szia!
-Puszi!
Letettem és visszamentem "nővéremhez".
-Na miben segítsek?
-Légyszi tennél bele még egy kis cukrot?
-Persze!-mondtam és szórtam bele Rydel keverékébe.
Még sokat nevettünk és beszélgettünk Rydellel. Amikor egyszer csak betoppant Rik és Ross. Én ismént a hűtőbe kutakodtam még egy kis vajért és Ross szólt, hogy forduljak meg. Mikor megfordultam Ross rányomott egy kis tejszínhabot az orromra, amitől erre mindenkiből nevetés tört ki. Kivéve belőlem. Én inkább mérges arccal bámultam a rám tejszínhab nyomóra.
-Ohh te!-becsuktam a hűtőt és elkezdtem kergetni a házban.
Sok kör futkározás után sikerült beszorítani egy sarokba. Ő azt hitte, hogy most az életének vége, de én csak az ő orrára kentem az enyémről a habot és megcsókoltam.
-Mást vártam.-mosolygott Ross.
-Mit?-nevettem.
Megérkeztek a többiek is és elkezdtünk díszíteni. Én a legfelső ablakot akartam díszíteni, de még székről sem értem el. Ami feltűnt Rylandnek is. Odajott a nyakába emelt és így elértem az ablakot.
-Ohh kössz Ry!-nevettem.
Nevetett ő is majd amikor végeztem letett. A ház és a süti màr készenállt és a vendégek is megérkeztek. Amikor Stormie és Mark is megjöttek mindenki lebukott csak én és Ross nem. Mi épp csókunk közepette voltunk amikor Rocky hirtelen lehúzott minket a kanapé mögé. Beléptek a szülők és mindenki előugrott és kiáltott:
-MEGLEPETÉS!
Stormie persze nagyon örült és mindenkit egy puszival köszöntött. Az én szüleim és Ross szülei ha jól látom egészen jól kijönnek egymással. Aminek mind ketten Rossyval nagyon örülünk! Mindenki leült az asztalhoz megenni azt amit Riker főzött...Mi? Nevette egy nagyotezen a gondolaton, hogy Riker főzött, de amikor megkostoltam eléggé meglepődtem! Miután mindenki végzett az evéssel az R5 és én "kizavartunk" mindenkit a garázshoz, ugyanis énekelünk a szülinaposnak. Beálltam Ross mellé egy mikrofonnal a kezemben és mintha már 10 éve ezt csinálnám szóltam:
-Nyomjátok Rocky!-kiáltottam amire az R5 elkezdte a zenét.
Elénekeltünk egy jó pár számot sőt ha lehet mondani egy egész kis koncertet adtunk. Amin nagyon meglepődtem az Rydel kérése volt:
-Sel lenne kedved velem a Love Me Like Thathez?
Én erre csak bólintottam majd a fiúk már kezdték is ezért nem volt sok időm gondolkozni a dolgon. Mikor végeztünk mindenki megtapsolt minket. Én nagyon örültem, hogy felléphettem az R5-val, vagyis csak zenélhettem velük a garázsban. A gondolatmenetem és a vendégek ujjongását Ryland és Savannah kiabálása törte meg odabentről:.
-Gyertek sütizni!
Erre mindenki elindult befelé és ette a jó kis sütikét amit új "nővéremmel" készìtettünk. Miután én és Ross is betévedtünk leültünk a kanapéra és mi is ettünk. Ross etetett és erre apa felfigyelt. És ez a dolog nem nagyon tetszett neki. Nem értem miért van úgy oda!
-2 óra múlva-
Már mindenki elment kivéve az Ailon család vagyis mi. A szülők és a tesók ping-pongoztak. Én Rossal néztem őket mert nekem most nem nagyon volt kedvem játszani. De amint láttam Rossynak igen! Ezért odakültem hagy játszon. Épp apum állt ott ezért Ross vele játszott. Na erre kíváncsi vagyok! Elkezdték a menetet.
-Ross-
Nem nagyon akarom megbántani Petert, és veszekedni sincs nagyon kedvem, ezért inkább úgy döntöttem, hogy engedek neki. Csak oda-vissza ütögettük a labdát, ezért nagyon kezdtem már unni a dolgot.
-Nem lenne baj, ha egy kicsit normálisan játszanánk?-kérdezte Peter.
Én bólintottam, megfogtam a labdát és szerváltam. Szerintem neki még ideje sem lett volna elkapnia. És végig csak én szereztem pontot. Mondhatni elég csúnyán elvertem. 21/5. Hmm azért remélem nem harapja le a fejem!
-Szép volt fiam!-jött oda pacsizni Peter.
Amire én csak nagy szemekkel bámultam.
-Köszönöm!-mondtam és belecsaptam.
-Még egy menet?
-Nem, most nem. Kimegyek Selenához mert egyed van!
-Jó akkot majd máskor!-mondta Peter.
Én elindultam, de Peter megfogta a vállam.
-Ja és kölyök, üdvözöllek a családban.
Én csak bámultam rá érterlenül aztán mosolyogtam és kimentem.
-Mizu szivi?-kérdezte Sel.
Az ölembe vettem és mondtam:
-Minden a legnagyobb rendben!-mosolyogtam és megsímogattam a kezét.
Éreztem, hogy nagyon hideg ezért levettem a pulcsim és betakartam vele.
Ez lett volna a 13.rész. Remélem tetszett mindenkinek! A következő valószínűleg jövőhét végén fog ferkelülni!
Addig is puszi, xoxo: Pati
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése