2014. május 31., szombat

10.rész How I feel about you?

-Selena szemszöge-


Miután megvettük a pizzát leültünk kint egy asztalhoz. Nem  nagyon tudtunk nyugodtan enni, mert két perc se telt bele és sikítozva odafutott két rajongó. 
-Sziasztok!-Köszöntem kedvesen a többiekkel együtt.
Az egyik csaj odabújt Rosshoz miközben a másik csaj gonoszul nézett rám. Oké én megértem, hogy féltékenyek meg minden, de azért eléggé rosszul esik. Én próbáltam oldani az eléggé feszült helyzetet, ezért elkezdtem:
-Hogy vagytok?
-Fogd be liba!-mordult rám az a lány akivel szemeztem.
Én felálltam, a karjaimat összefontam és mondtam:
-Mit mondtál?
-Omm Okéé ... Tessék itt egy autó gramm. - Mondta Ross miközben leültetett és odaadta a lányoknak. 
Végre elmentek. Ross rám nézett és mondta:
-Ez mi volt?
-Inkább én kérdezném tőled ugyanezt, drágaságom.-mondtam dühösen erőltetett mosollyal. 
-Ha nem küldöm el mi lesz, talán megtéped?
-Talán! Miért talán hagynom kéne, hogy így beszéljen velem?
-Nem, nem csak ...
-És még őket véded?
-Tudod mit, tereljük a témát!
Én bólintottam, de még mindig mérges voltam Rossra.
-Tudod, hogy szeretlek!-mondta Ross miközben megfogta a kezem,és összefonta ujjainkat.
-Mit szeretnél?-Kérdeztem mosolyogva.
Rocky és Ratliff elkezdtek nevetni aztán a többiek is mosolyogtak.
-Honnan veszed, hogy szeretnék valamit?
-Ismerlek!
-Na jó bebuktam!-Mosolygott Ross.-Ne haragudj rám, és kérlek aludj ma nálam! 
-Az elsőre a válaszom ... na jó. A második pedig nem rajtam múlik!
-Hanem?-nézett rám értetlenül.
-Anyu.
- Gyere és kérdezzük meg!-mondta Ross és felállt.
Felálltam én is majd elköszöntünk és elmentünk hozzánk.
* Otthon *
Beléptünk az ajtón, de anyu nem volt otthon csak apa.
-Na Ross, hajrá apához!
-Nyugi, sima ügy lesz!
-Majd meglátjuk!-súgtam a fülébe.

-Ross szemszöge-


Bementünk a konyhába, ahol ott ült az asztalnál Peter. Köszöntünk neki majd belekezdtem:
-Nos Mr. Ailon ...arra gondoltunk, hogy ma este nálam aludhatna Selena?
-Úgy érted nálatok?
-Nem az én házamban.
-Micsoda? Nem!
Selena odament hozzá.
-Apu kérlek! Reggel rendesen elmegyek iskolába, meg minden!
-Na jó legyen! De csak a te kedvedért!-mondta Peter és rám nézett.
-Köszi apuci!-mondta Sel és felfutott a szobájába összepakolni.
A konyhában síri csend volt, amikor egyszer csak megszólalt Peter, de bár ne tette volna!
-Na és Ross, hány barátnőd volt eddig?
-5.
-Mennyi?
-5, de egyikkel sem volt komolyabb kapcsolatom.
-Eszerint Selenával sem lesz?-nézett rám.
-Nem, nem Selena más! Őt nagyon szeretem!
-Ajánlom is!
Mosolyogtam rá zavarodottan, de szerencsére már jött Sel.
-Szia apa!-mondta Selly és megpuszilta Peter arcát.
-Viszlát Mr. Ailon.-mondtam és léptem volna ki az ajtón, de Peter visszahúzott.
-Figyelj oda mit csinálsz!
Felhúztam a szemöldököm majd otthagytam. Beültünk a kocsiba Sellyvel és elindultunk a házam felé.
-Mit beszéltél apával?
-Ne akard tudni!
-Akkor gondolom eléggé gáz dolog lehetett!
-Az volt!-néztem rá Selre.

*Ross házában*

-Selena szemszöge-

Bementünk a szobájába és lepakoltunk. Én leültem az ágyra Ross pedig mellém. Mikor megakartam csókolni, közelebb bújtam, de valami beleakadt az ágyalól a lábamba.
-Ross, te meg mi a... tartassz az ágyad alatt?
Ross lenézett, hogy mi az utána felkapta a lámpát és felállt.
-Á! Szóval idetettem!-mondta Ross miközben felhúzott és kimentünk a kertbe.-Te fogd meg ezt a végét és kösd a fára!-mondta miközben én csak bólogattam értetlenül, és megtettem amit kért.
Feltettük a kerti lámpát. Ross kihozott egy pokrócot és leterítette a fűbe. Leült és lehúzott engem is. Majd eltűrte a hajam majd megcsókolt.
-Nagyon szeretlek!-mondta miközben szemeztünk.
A szívem hevesen vert. Lefeküdtünk és átkarolt.
-Csodaszépek a csillagok!-mondtam Rossra nézve.
-Úgy ragyognak akárcsak a gyönyörű szemeid!-mondta Ross.
Én ekkorra már úgy éreztem, jobb nem is lehetne.
-Ross?
-Igen?
-Kérdezhetek valamit?
-Mondd csak!
-Te, hogy szerettél belém?
-Varázslattal!-mosolygott.
-Na, de hogy?-kérdeztem izgatottan.
-Hát az úgy volt, amikor megláttalak az utcán láttam, hogy elejtetted a lapokat. Odasiettem,hogy segítsek neked. Mikor felnéztél, megpillantottam a szemed és az elvarázsolt! Meghallottam, hogy megy a Loud és ez így tökéletes volt. Tudtam abban a pillanatban már, hogy szeretsz. Úgy éreztem, hogy én is szeretlek, de még nem tudtam mit érzek! Megakartalak valamiért ismerni. Elvittelek az iskolába, de úgy éreztem, hogy az én nekem még nem elég! Utána mikor nálam voltál ahogy nevettél, beszélgettünk az egyszerűen gyönyörű volt! Amikor betettem a lassú zenét az szinte akaratlanul volt! És akaratlanul csókoltalak meg. Rájöttem, hogy az életemben hiányzik ez az érzés, de ezzel az érzéssel te is hiányzol nekem!
Teljesen leblokkoltam, mert csodálatos volt amit Ross mondott rólam.
-Húh szerelmem! Ez, ez...!-nem bírtam folytatni mert odahajolt és megcsókolt.-Nekem is ez kell az életembe!-mondtam a csók után.
Utána csak szótlanul néztük egymást. Ross elkezdett énekelni ami csak úgy jött. Én ezt a szöveget az én mondataimmal folytattam. A végén már szinte együtt jutott ugyanaz az eszünkbe. Felálltunk elkezdtünk együtt táncolni, miközben felépítettünk egy tökéletes dalt! Így sikerült úgy negyed óra alatt összehozni egy csodaszép dalt.

-Ross szemszöge-
Láttam, hogy Selena teljesen el van varázsolva. Felkaptam a kezembe megpörgettem, és letettem a pokrócra. Lefeküdtem én is mellé. Még énekeltük egy keveset az If I can't be with yout a Pass me byt és az új dalunkat, amit alkottunk a How I feel about yout. Sel simogatott  és arra várt, hogy én elaludjak, de erre ő aludt el. Annyira aranyos volt! Én még néztem egy keveset, mert valahogy nem volt időm megunni. Egy idő után amikor már hűvös volt óvatosan felemeltem, bevittem a szobába és betettem az ágyba. Betakartam és bebújtam mellé, majd én is elaludtam.
*Reggel*
Felkeltem és próbáltam felkelteni Selenát. Kiemelve a próbáltamat!
-Jóreggelt kicsim!-odabújtam hozzá és súgtam a fülébe.
Erre semmi reakció. Elkezdtem csókolgatni, de erre ugyancsak semmi. Tudtam, hogy már fent van csak nem akart kikelni.
-Naa Selena! Kelj fel!
Sel felhúzta a fejére a takarót. Én mosolyogtam majd lehúztam a fejéről.
-Ne akard, hogy megcsikizzelek!
Erre semmi válasz.
-Na jó, te akartad!
Lehúztam róla a takarót, majd elkezdtem csikizni. Utána már rajta feküdtem és csókolóztunk.
-Hát ez nem igazán csikizés volt!-mondta Selly mosolyogva.
-Hmm az lehet, de legalább felkeltél!
-Ohh te!-nézett rám Sel bosszúsan utána lekött magáról.-Na hagy öltözzek!
Én kimentem. Megvártam amíg végzett aztán bementem.
-Hú de csini!-mondtam majd hátulról átkaroltam és megharaptam a nyakát.
-Fogd vissza magad, mert te is tudod, hogy apa megöl!-mondta Sel.
-Hallottad amit beszélgettünk?
-Én mindenről tudok!-mondta Selly ésbement a fürdőbe.
-Hú de jó csaj!
-Ezt is hallom!-hajolt ki a furdőböl Selena
-Tudom!-kacsintottam rá.




                                                                                                                                                                  

2014. május 18., vasárnap

9.rész A focimeccs

Sziasztok! Úgy érzem, hogy kicsit kezdek belejönni a blogolásba ezért ma egy, a megszokottnál sokkal hosszabb részt hoztam nektek. Remélem mindenkinek tetszeni fog! Jó olvasást!


-Másnap reggel a suliban-

-Selena szemszöge-
Ahogy beléptem a suliba, olyan furin bámultak. Ez kicsit, mondhatni nagyon megrémített. Gondoltam gyorsan megkeresem Bellát.
-Á ott is van a folyosó végén! Oda is megyek hozzá!
Mikor ezt kimondtam magamban, odalépett hozzám Mary Blue, a suli amúgy "legmenőbb" csaja.
-Szia Sel! Hogy vagy? -kérdezte kedvesen Mary.
-Omm minden pöpec!-mondtam eléggé zavarodottan, hisz Mary engem utál. Mit érdekli őt, hogy én hogy vagyok?!
-Az remek! Lenne ma kedved átjönni a szülinapi bulimba?
-Figyelj Mary! Tudom, hogy utálsz és fogalmam sincs, hogy mit akarsz!
-Ó már Selena! Miért kéne örökösen háborúzgatnunk?!-mondta egykedvűen.
-Hát jó...majd még átgondolom.-ahogy ezt kimondtam máris otthagytam.
-Szia Bell! Véletlenül nem tudod, hogy mi baja van Marynek?
-Sellym hát nem jöttél rá?
-Ömm nem!-mondtam értetlenül.
-Hisz, te már valamilyen szinten híres vagy! Selena, Ross Lynchel jársz!!!
-Hogy én mekkora barom vagyok!-mondtam a fejemhez kapva.
Csöngettek az első órára ezért bementünk Bellával.

-Ross szemszöge-
-Héj Rocky!-ültem le mellé a kanapéra.
-Igen?
-Ma megyünk a focimeccsre?
-Aha.-mondta Rocky miközben csak a tvt bámulta.
Betoppant az ajtón Rydel és utána egy 10 másodpercre Ratliff. Ratliff odahajolt a nővéremhez és megcsókolta. Én meg csak nézek és kimondom hangosan:
-PFÚJJJ! MI VAN?!
Rydel és Ratliff rám nézett én meg mintha ott se lennék hátradőltem és megvakarta a tarkómat.
-Hisz Ross tudod, hogy együtt vagyunk Ellel!-mondta Rydel és leült Rocky helyére, mivel a báttyuskám le is lépett.
-De ez nekem nagyon, ismétlem NAGYON nem okés!-mondtam és felálltam.-És egyébként mi az, hogy Ell?!-ráztam meg a fejem és kiléptem a nappaliból.
Ratliff utánam jött.
-Mi a baj Ross?
-Csak tudod Ellington te is, hogy miért szakítottatok!(Ratliff megcsalta Rydelt) És én esküszöm ha mégegyszer megbántod a nővéremet nem marad fejed!-mondtam idegesen Ratliffra nézve miközben "óvatosan" neki szorítottam a falnak. Felmentem a szobámba és leültem az ágyra.
-Jahj Istenem Rydel! Hisz hetekig sírtál utána! És ráadásul úgy összevesztetek, hogy majdnem Ratliff nem jött vissza. Á! Nektek is mindent mindig túl kell bonyolítani!-mondtam aztán fejemet a kezembe temetve hátradőltem.

-Rydel szemszöge-
Láttam amit Ross csinált Ellel a konyhában ezért felmentem, hátha megért. Az ajtaja nyitva volt, de azért kopogtam. Levette a fejéről a kezét, megpillantott aztán vissza helyezkedett az előző pózába. Bementem, leültem az ágya szélére és mondtam:
-Na Ross ne csináld már ezt!
-Miért is ne?!-nézett rám egykedvűen.
-Tudom, hogy csak is miattam izgulsz, de meg kell értened, hogy szeretjük egymást.-mondtam miközben megsimogattam Ross hasát.
Ross felült és mondta:
-De, ha még egyszer ez lesz akár a bandánk is elveszhet!
-De nem fog, ígérem!-mondtam biztatóan aztán megöleltük egymást.
Ott állt az ajtóban Ratliff megvárta amíg az ölelést befejeztük aztán elkezdte:
-Tudom mi történt! Megígérem, hogy soha többé nem fogom ezt tenni!-mondta Ratliff és leült.
Aztán most már hármasban folytattuk az ölelkezést.

-Selena szemszöge-
Kicsöngettek töriről. Már épp ideje, volt mert azt hittem már elalszom! Elkezdtem bepakolni a táskámba odajött Mark Jons a focicsapat kapitánya és az én kis Bellám.
-Egyébként Sel csak, hogy tudd tegnap voltam randizni Markkal és ma pedig meghívott minket, a meccsre!-mondta mosolyogva Bella.
-Óhh! Az szuper! Szívesen megyek!- miután ezt kimondtam ránéztem Bellára, hogy menjenek csak.
Kilépek a teremből és körbenéztem. -Na akkor...-Kicsit így Bella nélkül más de hát...-Csak lesz valami!
-Szia Taylor! Mizu?-léptem oda egy másik barátnőmhöz.
-Semmi különös! Veled...és Rossal?-kérdezte mosolyogva Taylor.
-Megvagyunk!-mosolyogtam rá.-Eljönnél velem a szekrényemhez? Kivenném a tesi cuccot.
-Bocsi Selly, de most nem érek rá!-mondta Taylor és már el is húzott.
-Na jó. Nem kell senki majd én odamegyek egyedül!
Odasétálok a szekrényemhez és nagy örömömre megjelenik Mary.
-Na már csak ez kellett!-mondom ki halkan és kinyitottam a szekrényem.
-Szia Selena! Gondolkoztál már a bulin?
-Ohh a buli. Csupán két ok van arra, hogy nem megyek! Ja bocs három!-mondtam  szemrehányóan.
-De miért Selly?-nézett ártatlan kis pofival.
-Egy az, hogy tudom, hogy csak azért hívnál meg mert Rossal járok. Kettő már más dolgom van mára. És a harmadik a legegyszerűbb! Utállak!-mondtam keserves mosollyal és bementem az öltözőbe.
Sietősen átöltöztem mert már majdnem elkéstem. Szerencsére pont időben bepattantam. Tudniillik rólam, nagyon nem szeretek késni az órákról! Rögtön el is kezdődött az óra. Futás , miközben feladatokat kell csinálni. Hú de jó nekem!-mondom magamban és elindulok. Nem elég, hogy futottunk vagy fél órát, de még utána meg még térdemelés, oldalazószögdécselés..stb..stb. Az órából maradt max 15 perc. Társban kellett dolgozni. Hurrá ennek is örülök! Mivel Bella most biztos Markkal lesz így tuti nekem nem jut semmi. De most nagyot csalódtam a gondolatmenetemben, mert szinte a fél osztály velem akart lenni.
Miután vége lett az összes órámnak elindultam hazafelé. Amikor már majdnem otthon voltam, eszembe jutott, hogy nem beszéltem meg Bellával mikor lesz a meccs. Ahogy hazaértem nem volt otthon senki csak Nick és Yasmine. Gondolom anyuék elmentek és egyébként a bátyjám Jake  pedig fősulin van.
-Sziasztok köszöntem be a kanapén heverőknek.
Miután ők is köszöntek elkezdtem:
-Yasmine azt tudom, hogy te beteg vagy de Nick te hol voltál?
-5 órám volt.
-Jól tudom, nekem meg 6 és úgy volt, hogy megvársz!-néztem rá összeráncolt szemöldökkel.
-Bocsi?-kérdezte félőn Nick.
Én nem válaszoltam csak felmentem a szobámba, és felhívtam Bellát.
-Szia Bell! Mikor is lesz az a meccs?
-Szia! Egy óra múlva legyél itt a pályán!-mondta Bella.
-Okés! Köszi, szia!
-Szia.

-Ross szemszöge-
Úgy ahogy megnyugodtam ezért most már itt az idő készülődni! Dee! Hmm...valamit akartam! Ohh hát persze! Felhívom a Selt!
-Szia picim!-köszöntem amolyan "édes" hangon.
-Szia Ross!
-Hogy vagy? Mizu?
-Köszi kicsim jól vagyok. Most megyek majd egy focimeccsre. Veled?
-Amit a sulidból játszanak?
-Igen miért?
-Akkor találkozunk ott!-mondtam mosolyogva.
-Te is mész?
-Igen, mert a csapatkapitány bevette erre a meccsre Rylandet, mert az egyik társa megbetegedett.
-Az szuper! Akkor majd hol tali?
-Hát egy óra múlva? Mert akkora kell mennünk a bemelegítés miatt!
-Az nagyon jó lesz mert a bemelegítésre én is megyek, mert Bella fiúja a csk.
-Okés picim! Szia szeretlek!
-Szia szöszim!
Letettük a telefont és elkezdtem készülődni.

-Selena szemszöge-
-Na akkor nézzük mi való egy meccsre! Kinyitottam a szekrénymet hosszas gondolkozás után erre jött a választásom:

Miután felöltöztem hamar el is indultam de annyira siettem, hogy még nem volt ott senki. Nevettem egyet magamon aztán felhívtam Rosst hátha idejönne.
-Szia picim!-Nem lenne kedved most idejönni a pályára?
-Szia Sel!-De! Mindjárt ott is vagyok!-mondta mosolyogva Ross.
Amíg Ross ide nem ért időtöltés képpen nézegettem a padon fekve az eget Ross odaért, leült mellém, levette a fejemről a sapkát és a saját fejére tette. Én felültem, feltoltam a szemüvegem a sapka helyére és megcsókoltam.
-Hogy, hogy már itt vagy?-kérdezte Ross a csók után.
-Kicsit benéztem az időt!-nevettem fel.
Ross is nevetett. Aztán végre megérkeztek Rylandék és Belláék is. Rossal lementünk hozzájuk. Ott elkezdtek a fiúk bemelegíteni. Nyújtottak, eddzettek...stb. Én meg mivel lány vagyok akaratom ellenére néztem őket. Mire Ross beleszólt:
-Hékás! Szemeket le!
-Nyugi van! Nem is nézhetem őket?
-Így nem!-mondta Ross féltékenyül.
Én csak forgattam a szemem és megcsókoltam Rosst. Rossal és Bellával felmentünk a nézőtérre és beszélgettünk. Bella azt mondja, hogy Mark kedves jó fej. Hát én erre nem mondtam semmit csak bólogattam. Mivel nekem nem volt, vagyis nem is szimpi Mark. Na mind egy, az a lényeg, hogy Bellnek legyen jó. Miközben Ross és Bella beszélgetett én lenéztem a pályára és észrevettem, hogy folyamatosan figyel egy fiú a csapatból. Ez úgy tűnik az én kicsikémnek is egyből feltűnt. Ezért ahogy az a pasas rám nézett Ross megfogta az arcom maga felé fordította és lesmárolt. Én nekem persze tetszik amit Ross csinált de hát...
-Hmm...és még én vagyok a féltékeny!-mondtam mosolyogva.
-Ami az enyém, az az enyém!-mondta Ross és adott még egy csókot.
Megöleltem Rosst és utána el is kezdődött a meccs.
RyRy nagyon jól nyomta, sőt ha lehet mondani ő volt a legjobb.
Nagyon szoros volt a meccs. Amikor már csak 1 perc volt a mi iskolánk dobott egy touchdownt vagy mit. Bevallom fogalmam sincs az amerikai fociról! Tehát mi nyertünk! Lementünk, hogy gratuláljunk a csapatunknak. Aztán elmentünk pizzázni Ryand érdekében.




2014. május 8., csütörtök

8.rész Vele lenni csodálatos!

Reggel felkeltek, egy levelet és egy újságot találtak maguk mellett, amiben a tegnapi koncert is benne volt. Ez állt a cikkben:
A tegnap esti R5 koncerten Ross Lynch keményen bemutatta barátnőjét egy dalban,Selena Ailont. Ki ez a lány? Hány éves? Hogy lehet együtt Rossal? Már régebbi cikkben is láttuk őket együtt, de eddig nem tudtuk, hogy járnak. Na de Ross ez a bemutatás...komolyan élő koncerten kamerák előtt, lekapni egy mindenkinek ismeretlen lányt.
Ross ránézett Selenára és mondta mosolyogva:
-Na látod szép van az újságban!
-Ez gáz!
-Miért?
-Hát ahogy beállítanak, meg minden...
-Nyugi majd én megvédelek!
-Huhh de jó van egy hősöm!-mondta Sel mosolyogva és megölelte Rosst.
-Olvassuk el a levelet is!
Sziasztok!
Elmentünk a mamához. Láttam milyen jól alszotok együtt, ezért nem akartalak titeket felkteni. Egyébként mit keres itt Ross? És Sellym tanulni!
Puszi: Anyu.
-Akkor miénk a ház!-mondta Ross egy kis perverz mosollyal.
-Hülye!-vágta rá nevetve Sel, utána magárahúzta Rosst egy csók ereéig aztán folytatta. -Kaja?
-Jöhet!
Lementek a konyhába Selena kinyitotta a hűtőt, Ross pedig leült az asztalhoz.
-Na mit kérsz?
-Téged!
Selena forgatta a szemét és mondta:
-Rajtam kívül?
-Sütsz nekem tojást?
-Persze kicsim!-mondta Selly és elkezde készíteni a reggelit.
Selena kitálalta a kaját.
-Hmm szép is, jó is, főzni is tud!
-Hát..szerintem ehhez nagyon nem kell főzni tudni.-mondta mosolyogva Selena.
Sel kivette a hűtőből a narancslevet és leült ő is enni.
-Jóétvágyat!
Mikor végeztek bementek a nappaliba, és leültek a kanapéra.
-Na, mitcsináljunk?
-Elmehetnénk sétálni, vagy moziba vagy valami jó helyre.
-Az jó ötlet!-mondta Selly és megpuszilta Rosst. -De ohh most jövök lehet, hogy anyuék nem vittek kulcsot és akkor nem mehetünk sehova.
Selena gyorsan felpattant és megnézte az ajtó előtti kulccsomót. Selena jólgondolta nem vittek kulcsot.
-Hát kicsim itthoni mozi!
-Nem baj! Legalább lehetünk egy kicsit kettesben.
Sel mosolygott és megcsókolta Rosst. Ross a csók közben hátradöntötte Selenát és ráfeküdt. Éppenséggel nagyon beleélték magukat. Az Ailon család közben megérkezett. Loisie és Peter bementek a nappaliba de Selenáék nem vették őket észre csak egy idő után.  
-Sziasztoook! Hát ti?-mondta Sel félénken, miközben lelökte magáról Rosst és felült.
-Hát mi?!
-Hogy, hogy már itthon vagytok?
-Hisz már egy óra.
-Igen?! Huhh hát én mostanában eléggé nem vagyok tisztába az idővel.
Loisie mosolygott és kérdezte:
-Ti addig mitcsináltatok?
-Én tudom! Puszi,puszi!-mondta mosolyogva,gúnyosan az épp betoppanó Nick.
-Pofa be Nick!-mondta Selena és nekidobott egy párnát öccsének.
-Na Selena! És Nick te is nyugodj le mert majd meglátom amikor neked lesz barátnőd!-mondta mosolyogva Loi.-Egyébként Ross mit keres itt?
-Hát este ez a majom bemászott a kapun és fel az erkélyen! Megjegyzem nem normális!
-Ha nem normális neked való!-mondta Loisie nevetve.
-Anyu!
-Na kicsim úgytűnik mind a ketten nem normálisak vagyunk!-mondta nevetve Ross és megcsókolta Sellyt.
-Na de Selena azért a házidat elkezdhetnéd!-szólt Loisie közbevágva.
Ross lassan abbahagyta a csókot és mondta:
-Valamiért mindig úgy érzem megzavarnak a mesés csókjaidban.
-Hmm ismerős!-mondta Sel és adott Rossnak még egy csókot.
-Na Ross haza te pedig a tankönyveid elé!-mondta Loisie.
-Anyu nem maradhatna itt Ross?
-Nem! Nem tudsz akkor odafigyelni! Most kezdted a felsőt és lassan itt az évvége, jó lenne ha kicsit javítanál!
-Jójó! Akkor majd holnap találkozunk picim!
Selena kikísérte Rosst.
-Viszlát Mrs. Ailon!
-Szia Ross!
Selena megölelte Rosst,hátulról beletúrt a hajába és megcsókolta.
-Szia kicsim! Szeretlek!
-Szia nyuszim!-mondta Ross, megpuszilta Selena fejét aztán elment.
Selena felment a szobájába és elkezdett tanulni. Kicsit visszatért magához. Furcsa volt egykicsit neki, hogy nem Rossal van. Elgondolkozott azon,hogy ebben a kèt hétben mennyire megváltozott az élete.
*Rosséknál*
Ross hazaért ès bement a házba. Ott a konyhában ült Stormie és Ryland.
-Sziasztok!-köszönt Ross és leült melléjük az asztalhoz.
-Szia kicsim!-mondta Stormie.-Most készül az ebéd és nem fogod elhinni,hogy ki segített!
-Na ki? Csak nem RyRy?
-De igen!
-Na ne! Ez komoly? Na mi van öcsikém megjavultál?
Ryland odahajolt Rosshoz és a fülébe súgta:
-Kocsit akarok!
-Áhh...így már értem!
-Ryland egy kicsit beszélhetnék kettesen Rossal?-kédezte Stormie Rylandhez fordulva.
-Selenáról lesz szó ugye?-kérdeze mosolyogva RyRy.
-Igen róla.
Ross csak értetlenül nézett, mivel nem tudta, hogy anyja mit akar beszélni Selenáról. Eközben betoppant Savannah (Ryland barátnője). Erre Ryland felkapta a fejét és mondta:
-Hmm tudjátok mit, megyek is!
Ryland felállt és odament Savhoz, és felmentek Ryland szobájába.
*Selenáéknál és Rosséknál*
Loisie bement Selhez és leült az ágyra.
-Na miújság Rossal?-kérdezte Loi.
-Na miújság Selenával? -kérdezte Stormie.
-Minden oké!-mondta Sel és Ross egyszerre.
-Igazán szereted?-kérdezték az anyukák.
-Igen! Így még soha senkit!-vágta rá Selly és Ross.
Stormie és Loisie mosolygott. És kérdezték:
-Na és milyen érzésed van amikor megcsókol,megölel és veled van?
-A legjobb! Amikor, amikor megcsókol mintha a mennyben járnék! Vagy mintha repülnék! Amikor megölel olyan jó érzés érezni a szívverését közelről a teste melegét! Ha vele vagyok mintha a napok nem is lennének, az idő csak úgy elillan! Vele lenni egyszerűen... CSODÁLATOS!-mondta nagy mosollyal a száján Selena és Ross.