2014. augusztus 17., vasárnap

21.rész Se veled se nélküled

-Selena-

Augusztus 15.-ei reggel...Magány és szomorúság. Pedig ma vidámnak kellene lennem, mivel igen ma töltöm a 16-ot. Hisz nehogy már egy fiú miatt legyek szomorú, amikor életem eddigi legszebb évét tudhatom magam mögött. Valóra vált az álmom. Szerződésem van a Hollywood Recordsal, legjobb barátnőm Selena Gomez és Rydel Lynch! Dehát erről még csak álmodni sem mertem volna és most már valóság. Sajnos ebben az évemben két nagy veszteség is ért. A báttyám halála és egy olyan amit saját magamnak köszönhetek. Ross...ahhh!!! Hogy mi a szarért kellett vele szakítanom?! Mit tettem? Azóta kerüljük egymást és egy szót nem váltunk. Olyanok vagyunk mint két gyerek! Szertjük egymást és még sem vagyunk együtt. Milyen logikus!
-Bejöhetek?-nyitotta ki az ajtót Yas.
-Hisz már megtetted!-nevettem fel keservesen.
-Mi van veled mostanában?-ült le mellém.
-Semmi.
-Selena!
-Szerinted?-néztem rá.
-Hisz te szakítottál, kérlek!
-Szerinted nem tudom?!-emeltem fel a hangom.
-Sel, figyelj, ha gondolod beszélhetünk róla és talán segíthetek.
-Hagyjuk.
-A nővéred vagyok! Velem akármiről beszélhetsz.
-Kop-kop!-nyitott be Selena.
-Szia.-mosolyogtam rá.
-Boldog szülinapot!-ölelt át és a kezembe nyomott egy borítékot.
-Köszi!
-Zavarok?-nézett Sel Yasminra aztán rám.
-Nem, én már megyek is!-állt fel Yasmine és kiment.
-Minden rendben?-simította meg a hátam Sel.
-Mindenki ezt kérdezi tőlem?! Most komolyan, szerinted?
-Nem.-hajtotta le a fejét.
-Bocsi, csak már kivagyok...
-Elhiszem, hogy nehéz. De ez csak egy fiú...
-Nem. Ő az életem.
-Hisz még annyi hal van a tengerben!
-De ezt nem érti meg senki.
-Mit, Selena?!
-13 éves koromtól arra vágytam, hogy csak egyszer szorosan átöleljem. Senki sem tudta, hogy mennyit sírtam érte. Hány éjszaka úgy aludtam el. Mennyire fájt a szívem. És most megkaptam és eldobtam.
-Sel...-nyelt egyet. Hidd el minden rendbe lesz.
-De...nem értem magam. Szeretem, de azt akarom, hogy minden a régi legyen. Ne én legyek az utólsó, hanem mindketten az elsők.
-Selly, öltözz fel és mennyetek el Rossékhoz.-kiabál anyu lentről.
Miért kell mindig kiemelni Rosst?! Nem lenne annyi elég, hogy Lynchékhez?! Vagy ne inkább csak Rydel, Riker, Rocky, Ell és Ryland.
-Rendben.-sóhajtottam egyet.
-Na, Selly egy mosolyt!-bökött oldalba erre én rámosolyogtam. Azaz!-mosolygott ő is.

-"Rosséknál"-

-Jóreggelt Stormie!-öleltem meg.
-Szia Selly menjetek fel Rydelhez. Mert nekünk...most mennünk kel. De majd délután átjöhettek a bulira. Vagyis...hozzátok.-mosolygott zavartan.
Ohh hurrá, hogy tudtam buli lesz...utálom ha nekem rendezik. Miért kell akkora felhajtás nekem?
-Okés!-mondtam és elindultunk Sellel az emeletre.
A lépcsőfordulóban belebotlottam...kibe?! Hisz ez hülye kérdés...Természetesen Rossba...Selena köszönt neki, de ő nem vette észre mivel velem szemezett. Ez eléggé ciki...
-Bocsi.-vakarta meg a tarkóját.
-Nem, én bocsi.-próbáltam kikerülni, de ő is arra lépett amerre én.
Eljátszottuk ezt vagy 5-ször amikor Selenának  elege lett.
-Akkor most én bocsi!-lökte meg Rosst óvatosan és így elfértünk.
Felmentünk az emeletre. Mielőtt benyitottam volna Rydelhez, Selena lefogta a kezem.
-Ez mi volt?-kérdezte halál komoly fejjel.
-Mi-mi?
-Hm...mintha nem tudnád.
-Tényleg nem tudom.
-Nem vetted észre, hogy mi van?
-Rossra gondolsz?-néztem érterlenül amikor az említett jött fel.
-Mi van velem?-kérdezte Ross.
-Semmi!-rontottam, be Rydelhez.
-Hohohoooo! Lassabban még kitéped az ajtót!-állt fel Rydel.
-Bocsi csak...-csuktam be gyorsan.
-Csak?-kérdezte Delly.
-Ross.-ültem le.

-Ross-

Hm...nem tetszik ez nekem. Tutira most bent rólam van szó! Na, de hallgatózni a saját nővéremnél az exemről? Nem, ez nem lenne szép! De kit érdekel! Az ajtóra támaszkodtam és a fülemet közel tettem. Igen, rólam van szó. Szerencsére minden egyes szót tisztán hallottam. Biztos voltam benne, hogy még szeret. És igen én is őt! És én sem tudom miért csináljuk ezt!
-Teljesen egyet értek veled, drágám!-suttogtam.
Most mit kéne tennem, hogy újra együtt legyünk? A tesóimtól már ebben biztos nem kérek tanácsot! Akkor? Megvan! Calum! Visszamentem a szobámba, elővettem a telefonom és felhívtam Calumot, hogy jöjjön el. 10 percig csak fel-alá járkáltam amikor benyitott Calum.
-Na, megvan már mit szeretnél tenni?-csukta be az ajtót, de az megakadt a szönyegben.
-Igen!
-Mit?
-Játszok vele egy kicsit! Talán úgy majd megtanulja.-kacsintottam Calumra.
-Ohh igen?! Játszunk!-állt meg Selena az ajtóban.
-Nem...Selly, nem úgy értettem!-futottam utána mivel elment.
Bement a fürdőbe becsukta volna az ajtót, de én visszatoltam. Bementem én is majd bezártam, hogy ne tudjon kimenni. Háttal volt és egy szót sem szólt.
-Csak azért mondtam mert szeretném, ha újra együtt lennénk!-karoltam át.
-Nem érdekel.
-Selena, kérlek légy újra az enyém!-fordítottam magam felé.
-Szerinted ennyivel meghatsz?
-Szeretlek!-mondtam és ajkaimat az övére tapasztottam.
Ő megsem próbált ellökni ebből is látszik, hogy még mindig oda van értem. Ezért én folytattam. Nekidöntöttem az ajtónak. Én nyelvemet az övéhez dörgöltem ő pedig hátamat simította. Sehogy sem tudtam uralkodni magamon és egyre durvább voltam. Benyúltam a pólója alá és simogattam az oldalát, amire libabőrös lett. Szemét végig csukva tartotta ezért valószínűleg nem vette észre, hogy az én nadrágom már a földön hevert és készültem, hogy lerántsam a fölsőjét. Mikor elkezdtem egyre feljebb csúsztatni a kezem kinyitotta a szemét és ellökött magától.
-Persze arra jó lennék, hogy megdugj mi?!-mondta és kiment, majd rámcsapta az ajtót.
Ohh basszameg, hogy ennyire szexynek kell lenned! Ezt nem hiszem el! Már megint mi a francot csináltam?! Hogy lehetek ennyire egy hülyegyerek?! Ahhh...Nem, hogy jobb lenne a helyzet köztünk még rosszabb. Felakartam húzni a gatyám amikor rájöttem, hogy nem ártana alsót cserélni...De egy balek vagyok!
-Selena várj!-mentem be Rydelhez.
-A,a,a! Kifele!-tolt ki Rydel.
-De várjál már! Szeretnék beszélni Sellyvel!
-Nem! Velem fogsz szépen beszélni! Mégis mit képzelsz magadról?! Hogy lettél te ekkora egy mocsok?!
-Rydel, nem vagyok mocsok. Nagyon szeretem Selenát! Csak annyi az egész, hogy...tudod jól...
-Ross nem érdekel, hogy kanos vagy! Selenával csak óvatosan ügyködj, mert az egyszer szent ha valamilyét elveszed nem csak a családjával gyűlik meg a bajod!-mondta Rydel és bement.
-Ha tudná, hogy már nem szűz...-nevettem el magam majd újra benyitottam.
-Na ide figyelj! Rydel nem volt elég akkor majd tőlem megkapod!-jött ki Sel.
-Neked is elmondom mint Rydelnek! Imádom, szeretem Selenát csak egyszerűen nem bírok magamon uralkodni! Csak szeretném vele megbeszélni.
-Nyugi...nem nagyon kell felvázolnod, hogy nem bírsz uralkodni magadon. Látom én azt anélkül is.-mutatott le Sel.
Fuu...most már tényleg nem ártana átvenni...
-Ne nézd azt...-takartam el. Na szia!-mentem vissza a szobámba.

-Selena-

-a bulin-

Már megjött minden vendég. Itt ülök az asztalnál és épp most énekelik a felköszöntő dalt. Vagy már lehet, hogy vége van. Nem igazán tudom, mivel csak a tortát akarom falni. Iszonyatosan megkívántam fogalmam sincs mi ütött belém, pedig nem is vagyok olyan édesszájú! Mikor felnéztem már jöttek is az ajándékokkal. Gyorsan elfújtam a gyertyákat és felálltam. Sorban jöttek felköszönteni. A kis sor végén Ross állt.
-Boldog szülinapot!-adta át az ajándékát és megölelt.
-Köszönöm!-mosolyogtam rá.
Egy kicsit néztük egymást aztán újra magamhoz öleltem? Mi?
-Nagyon szeretlek!-súgta a fülembe és megpuszilta a fejem.
Én kicsit zavarba voltam mivel teljesen akaratlanul öleltem magamhoz és már mindenki minket bámult. Ross mielőtt elment volna rámmosolygott én meg vissza.
-Akkor...együnk tortát?-mosolyogtam kínosan.
Miután ettünk kimentünk a kertbe a lányokkal.
-Mi volt bent Rossal?-kérdezte Bella.
-Jahj...hagyjuk már Rosst!-intettem le.
-Pedig dúl a love!-ült le Nick mellèm.
-Na de jó. Már te is kezded? Inkább megyek és eszem még!-mentem be.
-Finom mi?-kérdezte teli pofával Rocky.
-Ja.-ültem le mellé.
-Egyébként mi van Rossal és veled? Mármint tudom, hogy nem vagytok együtt, de olyan furik vagytok!
-Rájöttem mostmár, hogy ez amolyan "se veled se nélküled feeling".
-Szerintem is.-ült le mellém Ross.
-Na én megyek!-állt fel Rocky.
-Ross én...
-Sss!-tette ujját a számhoz.
-Csak annyit akartam mondani, hogy nagyon szédülök!-döltem el.
Ross ölében végeztem, de nem bírtam felülni.
-Jól vagy?-nézett rám ijedten.
-Nem.
-Tesó, gyorsan hozz egy pohár vizet!-kiáltott Rockynak Ross.
Ő odahozta. Ross felültetett és megitatott.
-Jobb?-tette le a poharat.
Bólogattam, hogy igen.
-Mitörtént?-kérdezte Rocky.
-Csak megszédültem...-ültem fel nehezen. Mostanában előszokott fordulni.
-De mostmár jól vagy ugye?-simította végig Ross az arcom.
-Persze, de...-vettem le a kezét és felálltam.

-Riker-

Épp Yasminnal beszélgettem kint amikor megzörrent a telefonom. Egy SMS-t kaptam. Amiben az állt, hogy a túrné 3 nap múlva folytatódik. Ó jajj...Ezt hogy fogom közölni Yassal? És mi lesz Rossékkal?










2 megjegyzés: