2015. január 10., szombat

-2.évad 17.rész Fogadás (18+)-

-Selena-

Rossal felértünk a "védjegye" helyére, és valljuk be sikerült rohadtul felizgatnia csupán csak pár szóval. Épp a kulcsokkal babráltam amikor a hátam mögé lopózott és megmarkolta a fenekem. A hirtelen mozdulatátol leejtettem a kulcsokat.
-Most komolyan nem bírtál volna ki 10 másodpercet?-néztem rá.
-Nem.-suttogta a fülembe, miközben átkarolt.
Rámosolyogtam, majd felvettem a kulccsomót és kinyitottam az ajtót. Ross nem várta meg
amíg becsukom ő rögtön az ágyra vetette magát. Becsuktam az ajtót, és felé fordultam. Abban a pillanatban elkapott a röhögési roham. Feje alatt könyökölt, és fél szemöldökét felhúzva bámult rám.
-Huh...-fulladoztam. Oké.-vigyorogtam továbbra is.
-Gyere már.-intett a kezével.
Letettem a táskámat a földre, majd levettem a magassarkúm.
-Gondolom nem vagyok olyan szexy mint te.-nevettem.
Bedőltem mellé az ágyba és rá hajtottam  fejem.
-Hiànyoztál.-fúrtam mellkasába arcomat.
-Te is kicsim.-puszilta meg fejem búbját.
Óvatosan ráfordultam és belenéztem tökéletes barna szemébe. Végigsimítottam a hasán és egy apró csókot adtam szájára. Ő kezét végigvezette egész testemen. Ahol csak tudott simogatott. Megcirógatta az arcomat is. Mutatóujjával megsimította a szám, amire elmosolyodtam. Túl gyengédnek tűnt. Mintha tudná, hogy holnaptól megint hosszú időre elkell válnunk. Mivel nekem visszakell mennem Európába Selenával. Nem akartam elveszíteni. Újra.
-Szeretlek.-adta meg végül magát és helyet cseréltünk.
Mohón kezdte falni az ajkamat, miközben én fel-fel sóhajtottam. Végül elváltunk egymástól levegőhiány miatt. Csak ziháltunk miközben folyton egymás tekintetét kerestük. Próbáltam megfejteni mire gondol, de nem jutottam sokra, csak arra amit már tudtam. Akar. Úgy...Újra. Hosszú idő után újra. És hosszú idő következtében. Megcsókolt, de ez a csók más volt. Sürgető. Mintha csak üzenné mi jár a fejében és tudná, hogy fogytán az időnk. Lejjebb haladt ajkamról a nyakamra. Sok kis puszival öntötte el amire én libabőrös lettem. Forró lehellete simogatott, finom ajkai nyugtattak. Még lejjebb haladt. Kulcscsontomon csókolt végig. Majd visszatért nyakamhoz, és keresett egy neki megfelelő helyet. Kinyitotta a száját, és nyelve hegyével végighúzta ott. Behunytam a szemem és élveztem amit csinál. Mikor számon csókolt tovább, szorosan átkaroltam. Hajába túrtam ő pedig egy halk nyőgéssel vetett véget a csóknak.
-Akarlak.-suttogta alig hallhatóan.
Most pont ugyanazt mondta mint amikor a táncparketten voltunk. Csak most megmutatta, hogy akarta mondani. Így most már nem is annyira kiakasztó...Ugyanezt érzem.
-Kicsikém.-hajolt fülemhez.
Hátam alá nyúlt és lehúzta a ruhám cipzárját.
-Édes kicsikém.-súgta számra.
Átszeltem azt a távolságot ami szánk közt volt. Nyakába kulcsoltam a kezem és csókunk közben megemeltem a csípőm. Jeleztem neki szavak nélkül. Halkan felkuncogott, de nem hagytuk abba. Nyelvünk összegabalyodott, és egyre jobban nem bírtunk magunkal.
-Azt mondtad nincs nálad gumi.-vetettem véget ábrándozásunknak.
-De van.-mosolygott.
-Akkor már nem itt tartanánk.
-A mennyasszonyommal vagyok. Nem a barátnőmmel.
-És az más?-kérdeztem.
-Nem. Csak sosem mutattam ki igazán mennyire szeretlek.
-Te ilyen vagy. Másból is megértem milyen fontos vagyok számodra.
-Tudom. De szeretném jól csinálni.-söpörte félre arcomból a hajam.
-De akkor most van gumid vagy sem?-tudakoltam, mire elnevette magát.
-Van. Az alsóneműmben.-vigyorgott.
-Nem dőlök be a csapdádnak.-hunyorogtam rá.
-Nem hiszed el?
-Nem.
-Jó. Akkor fogadjunk! Ha van akkor, akkor fekszünk le innentől kezdve amikor én akarom!-nyújtotta ki a kezét.
-Ha nincs akkor lesz esküvő amikor én akarom.-fogtam vele kezet.
Benyúlt a gatyájába és kihúzott egy kék kis zacskót. Igen...koton...
-Akkor ki a vesztes?-mosolygott és megcsókolt.
Vadul csókolóztunk megszakítás nélkül. Lehúzta rólam a ruhámat. Hasamat simogatta nyelvünk találkozása közben. Én ügyetlenkedve megragadtam az övét és kicsatoltam. Ügyet nem vetett rá, ő már mellrartómmal ügyeskedett. Földre hajította, majd lejjebb kúszott. Egy pillanat alatt letéptem róla fölsőjét. Térdhajlatomba kapaszkodva magához rántott. Ölébe ültem és ismét ajkaink kóstolgatták egymást. Haját borzoltam és száját haraptam. Megint én feküdtem fölötte. Levettem róla a farmerét.
-Ezt nem így játszuk!-fordult vissza rám.
-Akkor hogy?-ziháltam.
Elkezdett simogatni lent bugyin keresztül. Folyamatos nyőgések hagyták el a számat. Mindig ezzel kínoz. Csak fél elégítést ad. De nekem teljes kell!
-Kérlek.-mondtam egy kéjes nyőgés kiséretében.
Elmosolyodott, de továbbra sem tett eleget. Végignyalt rajtam, még mindig bugyin keresztül.
-Ne csináld már ezt.-sóhajtottam.
-Akkor...? Hogy csináljam? Mondd el.-állt meg a keze bugyim hajlatába.
-Vedd le rólam. És dugj meg. Úgy, hogy lábra se tudjak állni. Csináld úgy. Kérlek.-sóhajtoztam.
Jót kuncogott magában, de folytatta saját tervét. Nem hiszem el, hogy nem durran még szét! A fenébe már! Egy ujjával nyomkodott...Bugyin keresztül! Ahj már!  Türelmetlenül emelgettem a csípőmet. Full nedves vagyok az egyszer már biztos! Így hát nekem kell lépnem. Keménységére vezettem a kezem és erősen megmarkoltam. Hatalmasat nyőgött.
-Nagyon csúnya vége lesz, ha most nem elégítessz ki!
Megértette és végre megszabadult a bugyimtól.
-Olyan nehéz volt ez?-mosolyogtam önelégülten.
Duzzadt csiklómat nyalogatta én  pedig csukott szemmel nyőgdécseltem alatta. Nyelvéhez társította két ujját is, amik szeméremdomboromat simogatták. Lassan belémcsúsztatta ujjait, de nyelve továbbra is mozgott. Erre a mozdulatára egy nagyobbat sóhajtottam.
-Te megölsz engem.-suttogtam.
Egoista mosolyàt felvillantotta, majd hasamat kezdte csókolni. Ujjai olyan kényelmesen mozogtak bennem, hogy az valami mesés érzés volt. De ennél többet akarok! Amikor kihúzta ujjait önkéntelenül elmosolyodtam.
-Ezt a részét már bírod, mi?-vigyorgott Ross.
Nem figyeltem a gúnyolódására. Vártam. Levette a boxerét, majd kibontottam a kis kék zacskót és felgörgedte magának az átlátszós anyagot. Fölém helyezkedett és az arcomat nézte. Tudta, hogy ezzel zavarba hoz. Éreztem ahogy a fejem lángolni kezd a vörösségtől. Nyomott egy puszit homlokomra, majd arcomat figyelve lassan belémnyomta magát. Behunytam a szemem és próbáltam nem arra koncentrálni, hogy éppen azt nézi milyen fejet vágok. Tényleg ez akkora köcsögség! Amikor tövig bennem volt kinyitottam a szemem.
-Cuki vagy.-mosolygott.
-Menj a..!-néztem rá morcosan.
-Elötted járok.-kuncogott.
Kiöltöttem rá a nyelvem, majd lábammal átkulcsoltam derekát. Kicsit megemelte a csípőjét mire fájdalat éreztem, és a kelleténél nagyobbat nyőgtem. Na igen így jár az aki egy nemi erőszak  után 3 hónapig nem csinál semmit.
-Jól vagy?-kérdezte.
Bólintottam, és fogamat csikorgattam.
-Szólj ha nagyon fáj! Megértelek...
Elkezdte nagyon lassan mozgatni magát, mire szaggatottan kezdtem venni a levegőt.
-Szeretlek!-kezdte gyorsabban.
Egyre csak gyorsított és sehogy sem tudtam betelni vele.
-Áh!-sikítottam egy mély döfésénél.
Átölelt és nyakamat csókolta, úgy folytatta tovább. Imádom ahogy kitölt! Ahogy bennem van. Még mindig gyorsított a tempón. Egyre többet nyitottam ki a szám sikongatni, ami csak jobban beindította őt. A mennyországban érzem magam. Egy lehetetlen helyen. Ahol a legeslegjobb érzést kapom és azzal vagyok aki az életem. És még mindig gyorsít! Fülembe nyögi izgató szavait. Amitől már aztán már tényleg nem tudok szabadulni. Hasamban egyre jobban érzem a bizsergést. Éreztem, hogy itt a vége. Elértem a célom. Vele. Lökött még pár mélyet, ami eljutatott az orgazmushoz.
-Ro...oo..ssss!-pattantak ki a szemeim.
Hatalmasat élveztem. Azt hiszem ilyenben még sosem volt részem. Még mindig tolt. Ès azt hittem már nem is a földön vagyok. Sőt lehet,hogy ez a valóság és tényleg szárnyalok. Nem telt bele 5 másodperc és ő is belémélvezett egy elégült nyőgéssel. Megállt bennem és a szemembe nézett. Megállás nélkül kapkodtunk levegő után.
-Sze...hheeret...hlek.-mondtam zihálva.
-Én is kincsem.-csókolt meg.


















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése